amit lehet

alaposan tanulmányozni fogják az Ab döntését, és “amit lehet”, azt tiszteletben tartanak belőle

Istenem, ha előbb tudom, hogy a törvények betartása opcionális! Mennyi kihagyott lehetőség, oktalanul befizetett adó!

Büro

Az milyen, amikor a vámügyintéződ átküldi neked a fuvarlevelet, és ugyanabban a levélben egy űrlapot, amelyben megkérdezi tőled a fuvarlevélszámot?

És az, amikor a szállítmányozód (aki véletlenül azonos a vámügyintéződdel) tőled kéri azt a számlát, amelyről kiderül a fuvardíj? (Igen, azt, amelyet ő állított ki neked.)

Azt meg már csak egészen halkan merem kérdezni, hogy ha a nagyságos tekintetes Vámhivatal meg szeretné ismerni a cégkivonatodat, akkor ahelyett, hogy lekérné a Cégbíróságtól elektronikusan, miért neked szól, hogy kérd le  és küldd el neki?

Rosszkedvünk tele (hócipőnkről nem is beszélve)

Ugrándoztam ma információról információra, érdekesről okosra, úgy találtam rá erre a régi cikkre: http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2012/05/12/brutto_nemzeti_boldogsag/

Elkezdtem töprengeni azon, tud-e egy társadalom, egy nemzet boldog lenni, majd rám tört az esedékes megvilágosodás. Rájöttem, mi a legnagyobb bajunk. Mi itt az igazi folytatólagos Mohács, a nemzeti palacsintatöltelék legbüdösebb lényege.

Nézzetek szét: körülöttünk minden hivatalos dolog negatív motivációkkal működik. Büntetésekkel, fenyegetésekkel, retorziókkal szorít minket bele az állam a helyes (?) kerékvágásba. Mindenütt azt látjuk, mi fog velünk történni, ha nem jól csináljuk. Az adózást, az ügyintézést, a szaporodást, a fűnyírást, a meghalást, a közlekedést, az adatszolgáltatást … egyszerűen mindent.

Megvan az amerikai filmekből az a klisé, amikor az elnyomott/elhagyott/bántalmazott latínó/fekete/fehér asszonyok társulnak, süteményeket sütnek, árulni kezdik és virágzó cukrászvállalkozást hoznak létre?
Helyettesítsd be józsefvárosi gettónénikkel, magyar engedélyeztetéssel, könyvvitellel és adózással. Menne? Szerintem ki sem deríthető, hogy kellene csinálni. Végig kell olvasnod a sok NEM-et, és közöttük lavírozni.

Nézd meg a kontraszt kedvéért a piaci szolgáltatókat vagy kereskedőket: egymás sarkát taposva igyekeznek jutalmazni. Mennyiségi kedvezmény, pontgyűjtés, sorsolás, VIP ügyintézés, puccosabb váró. Ó igen, egyszerű átlátni rajta, de mégis mennyire más érzés: ők úgy akarnak rávenni az általuk vágyott viselkedésre, hogy jutalmat ígérnek érte.

Miért nem hirdethet az adóhivatal visszanyerős játékot a leggyorsabb adóbefizetők között? Miért nem az állam keres meg engem, amikor lejár a személyi igazolványom? Miért nem jár bónuszpont a szabályos közlekedésen kapottaknak? Miért kell (a tényleges technikai költségeken túl) pénzt fizetnem az adómból fenntartott állami szerveknek, hogy végezzék a dolgukat (pl. útlevéligényléskor)?

Állítom, hogy sem több pénzbe, sem több energiába nem kerülne jól csinálni. Ez azért elég rémisztő.

Bizarr

A rendőrség cyberbűnözés elleni részlegének segítünk felderíteni egy támadást. Az erre vonatkozó kérést csak postai úton vagy faxon tudják hozzánk eljuttatni, mailben sajnos nem.

Kafka munkában

Az milyen, amikor a Főgáz központi ügyfélszolgálata precízen addig nem veszi fel a telefont, ameddig a szolgáltatási osztályon még dolgoznak, utána felveszi, viszont sajnálattal közli, hogy az ügy csak a szolgáltatási osztályon intézhető?

Megfagyunk.

Közérdekű javaslat

Mondjuk indíthatnánk azzal a kormányzati szféra csökkentését, hogy minden olyan állami tisztviselőt kirúgunk, aki valaha pdf-ben töltött fel tartalmat weboldalra.

Ugyanez .doc-ban +5 év gályarabság. Akkor legalább csinál az illető valami hasznosat is.

Szemléltető példa:

Click to access gombaparok_2012_marcius_14.pdf

 

Irredentitászavar

Kanárisárga, közepesen lapos sportautó. Kárörvendek, hogy nocsak, már megint egy ivari kromoszómához kötődő rendellenesség. Az a fajta, amiről nekünk, homozigótáknak akciós hajbeültetések és papírgyűrűvel együtt elszívott szivarok jutnak eszünkbe.

Jaj, de gonosz vagyok már megint — szólok magamra. — Mindig csak ezek a sztereotípiák.

Aztán észreveszem a szlovák rendszámtáblát: “NZ-MAGOR”

Szereptévesztés

Fáj, hogy ezt külön mondanom kell, de egy kormány nem a Bölcsek Tanácsa, akihez problémáinkkal fordulunk, nem pszichológus, nem gyóntatóatya, de még csak nem is bulvárguru, hogy életvezetési tanácsokat adjon.

Egy kormány egy adott ország polgárainak alkalmazottja, és azért kapja a fizetését, hogy az államot működtesse.

Szerintem meg

Ha “Lepény a gáton” névvel nyitnék egy palacsintázót a Kopaszi gáton, megvernétek?

Leépítés? Még mit nem!

Az különösen tetszik, hogy a bürokráciánkat is megvédik a gonosz idegenszívűektől:

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/09/06/a_fidesz_ele_tartak_az_imf_halallistajat/